A HUNYADI JÁNOS EVANGÉLIKUS ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

TARTALOMJEGYZÉK

I. Az iskola adatai

II. Az iskola használati és működési rendje

III. Az iskolai közösségek

IV. Pedagógiai programok és munkaterv

V. Az iskolai nevelő-oktató munka belső ellenőrzése

VI. A tanulók felvétele és mentesítése

VII. A mulasztás igazolása

VIII. A tanulók jutalmazási elvei, fegyelmező intézkedések

IX. Az iskolai hagyományok ápolása

X. Aláírási és pecséthasználati jogkör

XI. Záró rendelkezések

Záradékok

I. Általános rendelkezések

A Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola a hatályos számviteli törvények, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.), valamint az Evangélikus Oktatási törvény (1997. VIII. törvény) szerint működik.

Az iskola neve: Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola

Székhelye: 9400 Sopron, Hunyadi János u. 8-10.

Az óvoda székhelye: 9400 Sopron, Borsmonostori u. 9.

Működési területe: Sopron város közigazgatási területe és vonzáskörzete.

Körbélyegzője: a biblia, gyertya, kotta, stilizált virág *Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola Sopron* felirattal.

Az iskola típusa szerint általános iskola és óvoda.

Az iskola a Soproni Evangélikus Egyházközség közgyűlés felügyelete alatt működő, helyi egyházi nevelés-oktatási intézmény. Az iskola önálló jogi személy.

II. Az iskola működése

Az iskola igazgatóból, nevelőtestületből és egyéb személyzetből áll. Az igazgató a nevelőtestület tagja.

Az iskola igazgatóját nyilvános pályázat útján az Iskola Igazgatótanácsa bízza meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgató magasabb vezető beosztású alkalmazott. Az iskola többi alkalmazottja tekintetében a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja.

Az iskolában a nevelés és oktatás pedagógiai program szerint folyik. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Az iskolának nyolc évfolyama van.

Az iskola az első évfolyamától kezdődően ének-zene, valamint természettan és életkultúra, német nemzetiségű kéttannyelvű, szakosított tantervű osztályt működtethet

Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az Igazgatótanács javaslata alapján a Soproni Egyházközség Presbitériuma hagyja jóvá.

II. Az óvoda működése

Az óvoda az óvodavezetőből, nevelőtestületből és egyéb személyzetből áll. Az óvodavezető a nevelőtestület tagja.

Az óvodában 3-6 éves gyermekek nevelése folyik az óvodai nevelési program alapján.

III. Az iskola feladatai

Az iskola feladata:

Alapfokú általános oktatás (SZMSZ szerint),

Általános iskolai oktatás,

Tanórán kívüli oktatási ellátás (SZMSZ szerint),

Alapfokú iskolai tanulók napközi otthoni, tanulószobai ellátása,

Diákétkeztetés (SZMSZ) szerint,

Alapfokú iskolai oktatásban részesülők étkeztetése,

Oktatást kiegészítő egyéb szolgáltatás (SZMSZ) szerint,

Alap- és középfokú iskolai oktatásban részesülők gyógytestnevelése,

Felnőtt és egyéb oktatás (SZMSZ) szerint,

Nem szakmai tanfolyami oktatás, vizsgáztatás.

III. Az óvoda feladatai

Óvodáskorú gyermekek nevelése,

Iskolai életmódra felkészítés.

IV. Az iskola és az óvoda gazdálkodása

Az iskola alapfeladatainak ellátására a fenntartó használatba adja a soproni 7788 számú tulajdoni lapon, 6161 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Hunyadi János u. 8-10. szám alatti ingatlant és a rajta álló épületet. Az óvoda a 8504/1966 sz. irat alapján nyilvántartott Sopron, Borsmonostori u. 9.

Az ingatlanvagyont az iskola tartja nyilván.

Az iskola önállóan gazdálkodó helyi költségvetési szerv.

Az iskola alaptevékenysége az éves költségvetés keretében biztosított.

Az iskola költségvetését a fenntartó szerv állapítja meg.

II. AZ ISKOLA HASZNÁLATI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

1./ A létesítmény használati rendje

• Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezéseit megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje.
• Az épületek lépcsőházának, folyosójának, osztálytermeinek, azok dekorációjának megóvása a helyileg odatartozó osztályok osztályfőnökének, szaktanárainak feladata.
• Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A tagozatvezető igazgatóhelyettes feladata a kár felmérése, és a kártérítés részleteinek, a gazdasági vezetővel, gondviselővel történő tisztázása.
• Minden 10.000,-Ft-nál nagyobb értékű audiovizuális eszközt, oktatási szemléltetőeszközt a pedagógus nyilvántartó füzetben vesz át az eszközök felelős kezelőjétől. Az átvételt aláírók teljes anyagi felelősséggel tartoznak elszámolni.
• Az osztálytermeket a foglalkozások befejezése után, de legkésőbb 14 órakor (kivéve, ahol pl.: zeneiskolai vagy egyéb foglalkozás van – ott a tanár jelzése után) be kell zárni. Ennek felelősei a hivatalsegédek (kivétel: a fizika-, kémia-, torna-, a technika-, a számítástechnika terem – ott a szaktanár). Az osztálytermek zárása előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról.
• Az épület helyiségeinek kulcsát takarítás, zárás után a portán el kell helyezni.
• Az iskola könyvtárát a könyvtáros kezeli, értékéről köteles elszámolni. A könyvtárhelyiségben csak felnőtt felügyelettel, a nyitvatartási időben tartózkodhatnak a tanulók.
• A számítógépteremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A terem és a benne lévő gépek szakszerű használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógus (felnőtt a felelős). Kulcsának megőrzése is az ő feladata.
• Tűz-, és bombariadó esetén az épület elhagyásának rendje a folyósokon elhelyezett útmutatók szerint.
• Intézményünkben az előírásoknak megfelelően iskolaorvosi és védőnői szolgálat működik.
• Az óvodás gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak óvoda pedagógus mellett használhatják.

Tanulói ügyelet

A tanulói ügyeletet havi váltással a felső tagozatos tanulók látják el. Az ügyeleti helyeket az iskola adottságai, szükségletei szerint az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg.

Az ügyeletesek feladatai:

• Az ügyeletet ellátó pedagógus munkájának segítése,
• Különös figyelmet kell fordítani az osztálytermek átadására-átvételére, az udvarra történő le-, ill. felvonulásra, továbbá a WC-k használati rendjére.

Osztályfőnöki órákon negyedévente értékelni kell az ügyeleti tevékenységet.

A tanítás rendje

• Minden tanítási hét 8.00 órakor a hét első tanítási napján ökumenikus áhítattal kezdődik. A tanítási napok imával kezdődnek és fejeződnek be.
• Az első óra 8.00 órakor kezdődik. A tanítási órák 45 percesek (kivétel: Freinet osztályok). A tanórák napi és heti elosztását az órarend, a csengetési rendet pedig a tanulói házirend tartalmazza.
• A tanítás befejeztével köteles az utolsó órát tartó pedagógus lekísérni a hazamenő, ill. az iskolában étkező tanulókat.
• A tanítási órák után folyamatosan következik a napközis munka. Ennek első szakaszában az ebédelés és levegőzés, pihenés következik.

- a tanulási idő minimum 1 óra minden napközis csoportban.

- A napközis tanulók 16.00 órakor hagyhatják el az iskola épületét a nevelő felügyelete mellett 16.00 – 16.30 óra között egy napközis csoportvezető ügyel azon tanulókra, akikért valamilyen okból késve jönnek a szülők.

- A fenti ügyeletre történő beosztás az e területet gondozó igazgatóhelyettes feladata. Döntésekor a csoportvezetők kötelező munkaidejének kihasználtsága alapján mérlegel.

- Az iskola délutáni munkarendjébe szervesen épülhetnek be az egyéb foglalkozások.

- A rendszeres délutáni foglalkozásokról is kell órarendet készíteni.

Az óvoda munkarendje

A nevelési év szeptember 1-jétől augusztus 31-éig tart.

Az óvoda nyitvatartása: 6.00 órától 17.00 óráig.

• Az óvoda a nyári időszakban 6 hétig karbantartás miatt zárva tart, erről a szülőket február 15-éig értesítjük.
• A házirend szabályozza az óvoda nyitva tartásának idejét, az óvoda belső rendjét (hiányzások, térítési díj befizetése, gyermekek átadása-átvétele).
• A házirendet az óvodavezető készíti el, a nevelőtestület jóváhagyásával válik érvényesség, a szülők közössége is véleményezi.

Tanórán kívüli foglalkozások

• Szervezeti formái:

Énekkar,

Szakkör,

Tömegsport,

Diáksportkörök,

Differenciált képességfejlesztő foglalkozások,

Önköltséges tanfolyamok.

• A fenti szervezeti formák közül azokat célszerű szervezni, amelyekre megfelelő létszámú jelentkező van, a szakmai munkaközösségek megállapodása szerint a pedagógusok vállalják azok vezetését (kivétel, ha a pedagógusnak mínusz órája van).

A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Amennyiben a tanulók száma 10 fő alá esik (kivétel: a diff. kép. fejlesztés), intézkedni lehet/kell a foglalkozás megszüntetéséről.

Tantárgyi felosztás – órarend

• A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek és a pedagógusok kötelező óraszámai többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján készül.

Elkészítésénél az alábbi elveket lehet figyelembe venni:

- kötelező óraszámok,

- órakedvezmények,

- az osztályfőnök saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tárgyat tanítson,

- felmenő rendszerben biztosítani a folyamatosságot,

- a pedagógus személyisége és az osztály közössége lehetőleg megfeleljen egymásnak,

- arányos terhelés.

A tantárgyfelosztást a munkaközösség vezetők javaslatai és a fenti elvek figyelembevételével az iskola vezetője állítja össze.

Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Alsó tagozatban a szakos „betanításokat” figyelembe véve az osztálytanítók, a felső tagozatban és a napköziben az igazgatóhelyettesek készítik el, amelynél az alábbiakat lehet figyelembe venni:

- a tanulócsoportok heti optimális terhelése,

- napi egyenletes terhelés (Kt.: 52 § (3) bek.),

- tantárgyi speciális követelmények,

- tömbösítés,

- bontott csoportok szervezése (idegen nyelv, technika, számítástechnika, TÉT, ének)

III. Az iskolai közösségek

Az iskola vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás

Az iskolavezetés: igazgató, igazgatóhelyettesek, igazgatótanács, érdekképviseletek vezetői

- Megbeszéléseket folyamatosan tart, a témában érintett vezetők bevonásával.

- A kibővített vezetőség: iskolavezetők, diákönkormányzat vezetője és a munkaközösség vezetők.

- Megbeszéléseiket az aktualitásnak megfelelően tartják.

- Mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

- Az iskolavezetés együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel.

- A vezetők közötti feladatmegosztást az 1. számú melléklet tartalmazza.

Nevelőtestület (Kt.: 56-57. §)

Az iskolákat érintő legfontosabb nevelési-módszertani kérdésekkel a testületi értekezlet foglalkozik. Ezek témáját és előterjesztését az iskolaközösségek javaslatai alapján a munkatervben kell ütemezni.

Osztályozó értekezlet évente két alkalommal: félévkor és tanév végén.

Feladata:

Tantárgyi érdemjegyek megállapítása, magatartás és szorgalom elbírálása. Év végén felsőbb osztályba lépés, javítóvizsgára vagy évismétlésre utalás.

Az osztályfőnök beszámol osztálya helyzetéről, munkájáról.

A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, a félévi és tanév végi osztályzatáról, a tantárgyat tanító pedagógusok javaslata alapján a tantestület dönt.

A résztvevők köre:

Az osztályban tanító tanárok, vezetője az osztályfőnök, akinek heti óraszáma 20 óra

A nevelőtestület jogköre: (Kt.: 56-57. §)

Szakmai munkaközösség (Kt.: 58 §)

Szakmai munkaközösség hozható létre az iskolában dolgozó legalább három azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, ill. azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezésére.

Feladatai:

Gondozza a munkaközösség területéhez tartozó tantárgya(ka)t, javaslatot tesz azok eredményességének ellenőrzésére és továbbfejlesztésére, javaslat a tantervek korszerűsítésére, a tantervi anyag ésszerű átrendezésére, kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, módszerekre, központi alternatív programok választására, helyi alkalmazására, fakultáció és tanórán kívüli foglalkozások programjaira, tanmenetek ellenőrzéseire, egységes követelményrendszer biztosítására.

A munkaközösség dönt:

- A továbbképzési programjáról,

- az iskolai tanulmányi versenyek megrendezéséről.

Véleményezési jogkörébe tartozik szakterületének minden olyan kérdése, amelyben a nevelőtestületnek véleményezési joga van.

- Megszervezi és lebonyolítja a munkaközösség által gondozott tantárgyak tanulmányi versenyeit. Az mk. Vezetőjét az igazgató bízza meg. Feladatait az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Szülői munkaközösség (Kt.: 59 § (1) bek.)

Döntési jogkörébe tartozik:

Működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása, a rendelkezésére álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

Véleményezési jogkört gyakorol:

- - a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában,

- - a működési szabályzatnak szülőket érintő rendelkezéseiben (pl.: a tanórán kívüli foglalkozások, a szünidei foglalkozás formáinak, rendjének megállapításában,

- A házirend megállapításában,

- Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában,

- A fakultatív foglalkozások iskolai programjának kialakításában,

- A szülőket anyagilag is érintő ügyekben,

- A szülői értekezlet napirendjének meghatározásában.

Diákönkormányzat (Kt. 62-64. §)

- A nevelő testület hagyja jóvá a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, melyet jóváhagyás után az SZMSZ-hez kell csatolni.

- A nevelőtestület véleményezi a működéshez szükséges anyagi eszközök felhasználását,

- A tanulókat a diák önkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi értekezleten, és az őket érintő kérdésekben az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés értekezletein.

- A diákönkormányzat pedagógus vezetőjét az igazgató bízza meg.

Osztályközösségek

Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és az osztály titkárát, akit delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt.

- Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök,

- Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg,

- Az osztályfőnök feladatai és hatásköre az 1. sz. mellékletben.

A közösség kapcsolattartási formái és rendje

Kapcsolattartás formái:

Különböző értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, diáktanácskozások stb. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze.

Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A különböző kapcsolattartások konkrét időpontjait az intézmény faliújságján ki kell függeszteni! A helyszínt valamennyi esetben az intézmény biztosítja.

Szülők tájékoztatási formái:

A szülő jogos igénye, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. (A tájékoztatások időpontját az éves munkaterv rögzíti.)

Ezen túlmenően valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló tájékoztató füzetes hiányzik, a hiányt osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni (magatartásfüzet).

A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább 2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.

A szülői értekezletek:

A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást gyermekük osztályfőnökétől.

A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első (általában júniusi) szülői értekezletről, az új, beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. A szülői értekezletet a leendő osztályfőnök tartja.

Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust.

A tanév során osztályonként 3 szülői értekezletet tartunk. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet hívnak össze.

Szülői fogadóórák:

Az iskola valamennyi pedagógusa minden hónapban egyszer (hétfői időpontban) fogadóórát tart – kivéve azokat a hónapokat, amelyekben szülői értekezlet van -. Amennyiben a gondviselő a fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal.

A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására nyílik lehetőség: nyílt napokon, játszó délutánokon, közös ünnepeken, családlátogatáson, szülői értekezleten, napi találkozáskor.

Az intézmény külső kapcsolatai:

A közoktatási intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, az iskolaszékkel, a szülői munkaközösséggel.

Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján.

IV. PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS MUNKATERV

(Kt.: 44-51 §)

A pedagógiai program

• A nevelőtestület fogadja el, és meghatározza annak időpontját,
• A fenntartó jóváhagyásával lép életbe,
• A fenntartói jóváhagyáshoz szakértők véleményét kell kérni,
• Nyilvánosságra kell hozni.

Az óvoda pedagógiai program

• Az óvodában a nevelő-oktató munka pedagógiai alapprogram alapján folyik,
• Az óvoda kidolgozta a helyi nevelési programját,
• A fenntartó jóváhagyásával lép életbe,
• A nevelőtestület fogadja el, és a szülői munkaközösség is véleményezi,
• Nyilvánosságra kell hozni.

Munkaterv

Az iskola éves munkatervét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott, a tanév rendjére vonatkozó közlemény (ajánlás) alapján lehet meghatározni.

A munkatervben kell meghatározni az alábbiakat:

• A tanítási szüneteket,
• Ünnepélyek rendjét,
• Tanítás nélküli munkanapokat,
• Tantestületi értekezleteket,
• Szülői értekezletek, fogadóórák rendjét,
• Egyéb rendezvényeket.

V. AZ ISKOLAI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE

A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai oktató-nevelő munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerült hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát.

Szervezése:

A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős.

Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén.

Az ellenőrzésekhez, mérésekhez az ellenőrzést végzők tervet készítenek, ütemezik a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján. A terv elején előre tájékoztatják az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék.

A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, ill. az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre.

Általános követelmények:

Az iskola belső ellenőrzésével szemben az alábbi követelményeket kell figyelembe venni.

• Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél teljesebb kielégítését.
• Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógustól.
• Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb , leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a társadalmi tulajdon védelmét.
• Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze.
• Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is.
• Segítse a vezetői utasítások végrehajtását.
• Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához.

Az ellenőrzést végzik

- az intézmény vezetője,

- az igazgatóhelyettes,

- a gazdasági vezető,

- a munkaközösség-vezetők,

- a munkaközösségek tagjai egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján,

- szaktanárok, osztályfőnökök saját szaktárgyaikon, ill. osztályukon belül,

- a leltárfelelősök,

- a gyermekvédelmi felelős,

- a tűz- és munkavédelmi felelős,

- pályaválasztási felelős.

A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is a tagozatvezető igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető és az igazgató felé.

A munkaköri leírások az ellenőrzési területeket is pontosítják.

Az ellenőrzés területei:

• pedagógiai, szervezési, tanügy igazgatási feladatok ellenőrzése,
• időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések,
• tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések.

Formái:

• óraellenőrzés,
• foglalkozások ellenőrzése,
• kötelező írásos dokumentumok ellenőrzése,
• beszámoltatás,
• eredményvizsgálatok, felmérések,
• helyszíni ellenőrzések.

Az intézményi pénzügyi-gazdasági tevékenységét a hatályos számviteli törvény alapján az Igazgató által készített szabályzatok szerint végzi. Ezek a szabályzatok az SZMSZ függelékeként szerepelnek.

Számviteli Szabályzat,

Bizonylati Szabályzat,

Selejtezési Szabályzat,

Leltározási Szabályzat,

Pénzkezelési Szabályzat.

VI. A TANULÓK FELVÉTELE ÉS MENTESÍTÉSE

(Kt.: 66. §. és 75. §)

1./ A tanuló felvételéről a tankötelezettség szabályozása szerint kell eljárni (Kt.: 6. §)

2./ Az első osztályos tanulók felvételéről az igazgató dönt. Felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételről és mentesítésről – az egyedi körülmények mérlegelése alapján – az igazgató dönt. Az igazgató meghallgatja az érintett pedagógusokat, de az „iskolakötelezettség” az iskolára is érvényes, nemcsak a diákokra.

3./ Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat.

4./ Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról a szakminisztérium véleménye alapján az igazgató dönt.

5./ Speciális osztályba való felvétel esetén az adott szaktárgy szakmai munkaközössége által megfogalmazott feltételek, ill. a kialakított javaslat alapján az igazgató dönt (ének-zene, nyelv, TÉT, számítástechnika).

6./ Tanórán kívüli foglalkozásokra, illetőleg napközi otthonba történő felvétel általános elveit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

7./ A gyermekek óvodai felvétele Ktv. 65. §-nak 1. és 2. bekezdése alapján.

8./ Csak a harmadik életévét betöltött gyermek vehető fel, a felvétel a férőhely figyelembevételével folyamatosan történik.

VII. A MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA

(11/1994. (vi.8.) MKM.r. 20. §-ához

1./ Az iskola kötelező foglalkozásokról való távolmaradást igazolni kell.

2./ Az iskola minden, a tanuló mulasztására vonatkozó adatot köteles dokumentálni.

3./ A szülő legfeljebb 3 nap távolmaradást igazolhat évente.

4./ Előzetes engedélyt az osztályfőnök legfeljebb 3 napra, ennél hosszabb időre – egyedi mérlegelés alapján – az igazgató adhat.

5./ Az igazolást a tanulónak a hiányzást követő első osztályfőnöki órán be kell mutatni.

6./ Ha a szülő a gyermeket bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, legalább egy munkanappal megelőzően tájékoztatni kell az óvónőt.

7./ Az óvodás gyermek, hogyha betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható újra óvodába.

VIII. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI – FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK

A jogszabályban, illetőleg az iskola házirendjében megfogalmazott tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét, erősítő tanulókat az intézmény jutalomba részesíti.

Tantárgyi elismerés

• Valamely tantárgyban végzett kiemelkedő munkáért szaktanári dicséret.
• Több tantárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló részére nevelőtestületi dicséret, amelyet be kell vezetni az anyakönyvbe és a bizonyítványba.
• Kimagasló eredmény esetén igazgatói dicséret és jutalomkönyv a tanév végén a tanulók, nevelők és a szülők közössége előtt.
• Megyei és országos szintű tanulmányi és sportteljesítmény jutalmazása tanév végén.
• Az egész évben tartó házi sportbajnokságok, tanulmányi versenyek állásáról az iskolai faliújságokon, valamint az iskolarádión folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat.

Magatartás és szorgalom jutalmazása

A tanuló, aki magatartásában és szorgalmában példás, a felnőttekkel és társaival udvarias, rendszerető, kötelességtudó, a közösségi életben aktív kezdeményező, az alábbi jutalmazási fokozatban részesülhet:

- szaktanári szóbeli dicséret,

- szaktanári írásbeli dicséret,

- osztályfőnöki szóbeli dicséret,

- osztályfőnöki írásbeli dicséret,

- igazgatói írásbeli dicséret,

- tantestületi dicséret.

A fokozatok bejegyzése az ellenőrzőbe a jutalmat adó nevelő jogosult.

Tantestületi dicséret, amely bejegyzésre kerül anyakönyvbe, bizonyítványba, tanév végi dicséret és jutalomkönyv a tanulók, tanárok, szülők előtt.

Fegyelmező intézkedések:

Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán, vagy tanórán kívül, az iskolán belül vagy az iskolán kívül megszegik, vagyis az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni.

A tanuló fegyelmezetlen magatartását rendszabályozó intézkedések a következők:

- osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés,

- osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés,

- osztályfőnöki intés,

- igazgatói írásbeli figyelmeztetés,

- igazgatói intés.

Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata, s ez az osztályban tanító szaktanárok figyelembevételével történik. A bejegyzés az ellenőrzőbe az osztályfőnök, illetve az igazgató feladata. A beírt fokozatokat a szülővel láttamoztatni kell.

A tanulók munkafegyelmének kialakítása a szaktanárok és az osztályfőnök közös feladata. Helyes szokásrendek megteremtésével, és azok következetes betartásával, a tanulási módszerek megtanításával, a tanulók megfelelő terhelésének biztosításával. A munkafegyelmet sértő tanulók ellen az alábbi fegyelmező intézkedés hozható:

- szaktanári szóbeli figyelmeztetés,

- szaktanári írásbeli figyelmeztetés.

Ha a súlyos hiányosságok sorozatosan vagy több tárgyból is előfordulnak, illetőleg, ha a tanuló kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, a fegyelmi eljárást – jogszabály alapján – le kell folytatni. (II/1994. (VI.8.) MKM. r. 3. sz. melléklete).

Ha a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésben az iskolának kárt okoz, ez esetben vele szemben kell eljárni.

Az eljárás módját, a kártérítés mértékét hatályos jogszabályok szabályozzák. (Kt.: 77 § (2) bek. II/1994. MKM. R. 30. § Ptk.)

IX. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

A tanulók számára:

• óvodások fogadása tanévenként,
• az első osztályosok fogadása, megajándékozása,
• tanévnyitó, tanévzáró ünnepély,
• farsang,
• anyanyelvi nap,
• a muzsika napja,
• környezetünk, (föld, víz napja)
• a sport napja,
• 8. osztályos tanulók búcsúztatása,
• kórustagok jutalom kirándulása,
• DSK tagok jutalom kirándulása,
• diák-önkormányzati képviselők jutalomkirándulása,
• sítábor,
• nyári tábor,
• Hunyadi nap.

A felnőtt dolgozók számára:

• Karácsony,
• Farsang,
• Nyugdíjba vonulók búcsúztatása,
• Pedagógus közös kirándulás,
• Pedagógusnap.

Szülők számára:

• A leendő első osztályosok szüleinek:
• Nyílt nap az iskolában,
• Előzetes tájékoztató értekezlet (febr. márc.)
• Előkészítő értekezlet osztályonként (jún.)

• Részvétel tanévnyitó
• Tanévzáró ünnepélyeken,
• Farsangon,
• 8. osztályosok búcsúztatóján,
• Nyílt nap az iskolában.

• Karácsonyi díszhangverseny (december)
• Családi nap a TÉT-es osztályokban (gyermeknap)
• Batyus bál pedagógusokkal.

Óvodai ünnepek, hagyományok

• Október 23. Nemzeti ünnep,
• December 6. Mikulás,
• Karácsony,
• Farsang,
• Március 15. Nemzeti ünnep,
• Húsvét,
• Anyák napja,
• Gyermeknap,
• Évzáró,
• Születésnapok.

Szülőkkel közösen:

• Adventi barkács délelőtt,
• Karácsony az óvodában,
• Farsang,
• Anyák napja,
• Évzáró,
• Közös kirándulások,
• Kerti évzáró parti.

Iskolával közösen:

• Betlehemezés – iskolások műsora az óvodásoknak,
• Szent György nap,
• Csendes nap,
• Iskolalátogatás gyermekekkel közösen,
• Gyermeknap,
• Pedagógus nap.

Gyülekezettel közösen:

• Közös karácsony advent idején a templomban óvodásaink műsorával – családokkal,
• Virágvasárnap ünneplése a gyülekezeti teremben – családokkal,
• Játszóház ovisoknak.

X. ALÁÍRÁS ÉS PECSÉTHASZNÁLATI JOGKÖR

Aláírási joga az igazgatónak, távolléte esetén első helyettesének van, aki képviseleti joggal is rendelkezik.

Saját területén aláírási joga van az igazgatóhelyettesnek, gazdasági vezetőnek, iskolatitkárnak (pl.: személyi igazolványok, iskolalátogatási igazolások).

Pecsétet az igazgató, az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető, az iskolatitkár és esetenként megbízott személyek használhatnak:

• Bizonyítványok, naplók, anyakönyvek hitelesítése esetén az osztályfőnökök,
• Vásárlások, ügyintézés esetén a megbízott személy.

Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni.

Használaton kívül a pecsétet el kell zárni.

XI. ZÁRÓRENDELKEZÉS

• Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, igazgatói utasításokként. Ezek a szabályzatok az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának függelékei.

• A függelékben található szabályzatok – mint igazgatói utasítások – jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé tesz.

• A Szervezeti Működési Szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület, a jelzett közösségek (Igazgatótanács, SZM, diákönkormányzat) egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

• A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő mellékletekkel és függelékekkel rendelkezik:

Mellékletek:

1./ A vezetők közötti munkamegosztás,

2./ A tanórán kívüli foglalkozásokra, illetve a napköziotthonba történő felvétel általános elvei,

3./ Házirend,

4./ A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata,

5./ Az iskola könyvtár működési szabályzata.

6./ Pedagógusok munkaköri leírása

Függelékek (utasítások):

- Számviteli Szabályzat,

- Bizonylati Szabályzat,

- Pénzkezelési Szabályzat,

- Selejtezési Szabályzat,

- Leltározási Szabályzat,

- Munkavédelmi Szabályzat,

- Tűzvédelmi Szabályzat.

Záradék

• Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola nevelőtestülete ………… igen, ………….. nem, …………. tartózkodott szavazatával elfogadta.
• Az iskola szülői szervezete a jogszabályokban meghatározott kérdésekben a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor egyetértését adta.

Sopron, 2007. …………………………..

………………………………………

igazgató

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Soproni Evangélikus Egyházközség Iskolai igazgató tanácsa 2007, …………… hó …………. Napján kelt határozatával jóváhagyásra a Presbitérium elé terjeszti.

………………………………………..

fenntartó részéről

igazgatótanács elnöke

Az SZMSZ-t jóváhagyásra az Igazgatótanácsa a Presbitérium elé terjesztette, akik az 2007. ……………… havi ülésén azt jóváhagyták.

……………………………………….

Presbitérium részéről