A Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola

Óvodai Nevelési Programja

Készítették:   Horváthné Hadarits Katalin

Mátisné Schlögl Patricia

2007.

Szabó Lőrinc: Ima a gyermekért

Fák, csillagok, állatok és kövek,

Szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tőlem,

Azalatt eddig is rátok bíztam sorsukat

Énhozzám mindig csak jók voltatok,

Szeressétek őket, ha meghalok

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,

Szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út,

Vezesd okosan a lányt, a fiút

Csókold helyettem szél, az arcukat,

Fű, kő, légy párna a fejük alatt

Kínáld őket gyümölccsel, almafa,

Taníts őket, csillagos éjszaka.

Taníts, melengesd te is, drága nap,

Csempészd zsebükbe titkos aranyad.

S ti mind, élő és halott anyagok,

Tanítsátok őket felhők, sasok,

Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,

Vigyázz reájuk, hatalmas világ.

Az ember gonosz, benne nem bízom,

De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok

Tűz, víz, ég s föld leszek ha meghalok;

Tűz, víz, ég és föld s mindenistenek;

Szeressétek, akiket szeretek.

Tartalom

I.   Az óvoda bemutatása

· Az óvoda személyi feltételei

· Az óvoda tárgyi feltételei

· A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

II.  Keresztyén óvodai nevelésünk célkitűzései és alapelvei

· Óvodai nevelésünk alapelvei

III. Hitre nevelésünk értelmezése

IV. Az óvodai nevelés feladatai

· Gondozás, egészséges életmódra nevelés

- Táplálkozás

- Öltözködés

- Edzés

- Pihenés, alvás

- Mozgás

· Érzelmi, közösségi nevelés, szocializáció

- Ünnepeink

· Értelmi nevelés

- Anyanyelvi fejlesztés

V. Az óvodai élet tevékenységi formái

· Játék – Játékfajták

· Játékban tanulás, tanulásértelmezés

· Mese-vers

· Ének-zene, énekes játékok

· Rajzolás, mintázás, kézimunka

· Mozgás

· Külső világ tevékeny megismerése (társadalmi, természeti, matematika)

· Munka jellegű tevékenység

VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

· Testi érettség

· Lelki érettség

· Szociális érettség

VII. Az óvodai élet szervezeti keretei

· Integráció

· A tevékenységek szervezeti keretei

· A tevékenységek időkeretei (hetirend, napirend)

· Az óvónő tervező munkája

VIII. Az óvoda kapcsolatrendszere, a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái

· A szülőkkel való kapcsolattartás formái

· Kapcsolattartás más intézményekkel

IX. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység

X. Ellenőrzés, értékelés

Az óvoda fenntartója:           Soproni Evangélikus Egyházközség

Az óvoda neve:                      Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános     

                                                Iskola    

Az óvoda címe:                     9400, Sopron, Borsmonostori u. 9.

Az óvoda telefonszáma:       99/314-284

Az óvoda e-mail címe: postmaster@hunyadiovoda.t-online.hu

Az óvoda OM azonosítója: 030508

Az intézmény típusa:           Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

melyben óvoda és általános iskola működik

I. Az óvoda bemutatása

Óvodánkat 1961-ben családi házból alakították át. 2006 szeptemberéig önkormányzati óvodaként működött, majd a Soproni Evangélikus Egyházközség vette át, és saját intézményéhez, a Hunyadi János Evangélikus Általános Iskolához csatolta. Ezzel a városunkban jelentkező keresztyén nevelés iránt felmerült igényt szeretnénk kielégíteni evangélikus vallásunk keretei között. Szeretnénk megismertetni óvodásainkkal a keresztyén kultúra értékeit az egyház, és a környezetünk adta lehetőségek maximális kihasználásával.

Az óvoda teljes dolgozói állományát átvette az egyház, így folytathattuk az itt folyó munkát új alapokra helyezve, élő hitre nevelve a gyerekeket.

A két intézmény egymással szomszédos, udvaraink átjárhatóak.

Óvodánkban három osztatlan csoport működik, gyermekférőhelyünk jelenleg 75 fő.

Az osztatlan csoportjainkban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a testvérek, barátok együtt lehessenek. Óvodánk csoportszobái átjárhatóak.

Óvodánkban a jelentkezés a város egész területéről történik. A beíratott gyermekek felvételének feltételei: elsősorban evangélikus vallású családok gyermekeit várjuk, valamint a testvéreket, és – felekezeti hovatartozás nélkül – azokat, akik elfogadják óvodánk keresztyén erkölcsi értékek szerinti nevelését és segítenek annak megvalósításában.

Óvodánk különleges adottsága, hogy a Lővérek közelsége lehetőséget nyújt a természet megismertetésére és megszerettetésére.

Intézményünk gondozott udvarral rendelkezik. Az udvaron található mozgásfejlesztő eszközök biztosítják a játék lehetősége mellett a gyermekek mozgásigényének kielégítését is. Felszereltségének bővítése folyamatos.

Gyakorlatunkban helyt kap az integráció megvalósítása. Kiemelt figyelemmel kísérjük a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődését, mindenkor figyelembe véve a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit.

Az óvoda személyi feltételei:

Óvónők: 6 fő határozatlan idejű, 1 fő határozott idejű szerződéssel

Csoportonként a nevelés egész időszakában két felsőfokú illetve főiskolai oklevéllel rendelkező óvodapedagógus végzi a nevelőmunkát.

1 óvónő az Evangélikus Hittudományi Egyetem hittantanár szakát végzi. Öt óvónő római katolikus, ketten evangélikus vallásúak.

Dajkák: 3 fő

Udvari karbantartó: 1 fő

Logopédus: heti 1 alkalommal a Tóth Antal Speciális Óvoda és Általános Iskolából érkezik óvodánkba, aki 2 órában végzi a fejlesztést.

Fejlesztő pedagógus: évente 1 alkalommal – ha szükséges gyakrabban – a Pedagógiai Szakszolgálattól érkezik, és végzi az 5 évesek szűrővizsgálatát.

Kis óvoda vagyunk, ezért célunk, hogy 5 év alatt lehetőség szerint minden óvónő végezzen el a továbbképzések közül a hozzá közel állókat, figyelembe véve az egyenletes elosztást a munkavégzés zökkenőmentessége érdekében, valamint a rendelkezésre álló anyagi feltételeinket.

Az óvoda tárgyi feltételei

Az óvoda berendezései a gyermekek biztonságát szolgálják, lehetővé téve a gyermekek mozgás- és játékigényének kielégítését.

Csoportszobáink kellemesek, hangulatosak, a bútorok mobilizálhatók. Törekszünk könnyű, természetes, fából készült bútorok beszerzésére a meglévők folyamatos cseréjére, a hiányzók pótlására.

Gyermekmosdóink az egészséges életmód alakításának színterei. Megfelelő számú kis WC válaszfallal és dekoratív függönnyel biztosítják az intimitást.

A gyermeköltözők berendezése a gyermekek kényelmes vetkőzését, öltözését szolgálja.

Egy csoportszobánk, amely jelenleg tornaszobaként funkcionál, eredményesen szolgálja a gyermekek testi nevelését, mozgásigényük kielégítését. Felszereltsége a gyermeki mozgásfejlesztés szerves segítője. Egy csoport részére ez a tornaszoba délutánonként pihenésre is szolgál.

A tornaszoba használata mellett alkalmanként az iskola udvarát és tornatermét is használatba vesszük.

A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A kötelező (minimális) eszköz ellátottságra vonatkozó 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint az óvodánk nevelőmunkáját segítő eszközök és felszerelések beszerzésének ütemezése 2007-2010-es tanévekre megtalálható a mellékletben.

II. Keresztyén óvodai nevelésünk célkitűzései és alapelvei

„Minden gyermek szeme rajtam függ. Mennyi kék szem! Milyen tiszta, igaz, becsületes szemek! Mától kezdve mind az én gyermekem. Lelkük az én fehér papírosom, amit teleírok a tisztességtudásnak és az egymás iránt való testvéri érzésnek jeleivel.

Intek nekik, hogy álljanak fel. Egyszerre felemelkednek mindnyájan:

 - Imádkozzunk!”

                                                                                           (Gárdonyi Géza: A gyerekek)

Nevelési programunk szerves része a jézusi szellemiség és a keresztyén erkölcsiség.

Az evangélikus óvoda célja, hogy a családi nevelés folytatásaként és azzal mindig együttműködve szeretetteljes légkörben, jó példával a hitre való nyitottságot sajátos légkörével biztosítja a gyermekeknek. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a gyermekek fejlettségi szintje mindenben keretet szab, s hogy a hitre való készséget a maga keresztyén szellemiségével az óvoda csak megalapozza, valamint vallási élményeket nyújt.

Keresztyén alapon, de kizárólag ökumenikus megközelítésben töltheti be szerepét az óvodai nevelés:

- Egyrészt a gyermekek ebben a korban a „lényegre”, a szeretetre fogékonyak, nem pedig azokra a felekezeti formákra, amelyek évszázadok alatt kialakultak. Ezek a későbbi életszakaszban beépülhetnek hitünkbe, egyéniségünkbe, de nem az óvodáskor erre az alkalom.

- Másrészt a magyar társadalom vallásilag, felekezetek szempontjából sokszínű. Ezért gyermekeink nevelésében meg kell találni keresztyén kincsünk legkisebb közös többszörösét, amit átadhatunk nekik ebben az életszakaszban.

Óvodai nevelésünk alapelvei:

- bizalomteli, őszinte óvodai légkör

- pedagógus etika

- a pedagógus keresztyén hitbeli meggyőződése, hitének megélése a mindennapokban

- a másság tisztelete, elfogadása

- nyitott, segítőkész testület

- a program hiteles éltetése

III. Hitre nevelésünk értelmezése

„Amit itt a csillagok alatt Istenből látok, elég nekem, hogy higgyek abban az Istenben, aki a csillagok fölött van, s akit nem látok.”

                                                                                                                        (I. Newton)

Isten ajándékának tekintjük a gyermeket és adottságait, valamint azt a lehetőséget, hogy a családdal együtt az Ő munkatársai lehetünk a reánk bízott gyerekek formálásában, a bennük rejlő képességek, lehetőségek kibontakoztatásában.

A gyermek még nagyon kevés élettapasztalattal rendelkezik. Ezért szüksége van iránymutatásra, és értékmérőkre. A legmélyebb nyomot azonban az otthon és az otthoni hatások hagyják benne. Ez a lelki életre is érvényes. A szülőknek aktív szerepet kell vállalniuk gyermekük hitbeli fejlődésében.

Elsősorban a szülők felelősek azért, hogy rávezessék gyermekeiket a hit igazságainak megértésére. Nem csupán tényeket kell megtanítaniuk, hanem át kell azokat ültetniük a gyermek mindennapi életébe.

Segítünk a gyermekeknek abban, hogy rácsodálkozzanak a teremtett világ szépségére, hogy megtapasztalják az imádság erejét, hogy megéljék mindezeket az óvodai és az otthoni mindennapokban, hogy Isten ne csak vasárnaponkénti része legyen életüknek.

Amelyik gyermek biztonságban érzi magát a családban, az óvodában az fog bízni önmagában, a világban és az Istenben.

A gyermek nevelése felelősségteljes, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a gyerekek harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Isten és embertársat szerető felnőttekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük, hiszen az evangélikus óvoda sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott nevelők tevékenységén, tanúságtételén, belső meggyőződésén múlik.

Az intézményben azok a pedagógusok dolgozhatnak – felekezetre való tekintet nélkül – akik elfogadják az óvoda evangélikus sajátosságait, tanulmányozzák a Biblia tanításait, munkájuk közben nem tesznek elmarasztaló, sértő megjegyzéseket az egyházra és annak tanításaira.

A nevelési rendszer épüljön a gyermekek életkori sajátosságaira. Ügyelni kell arra, hogy a gyermekek maguktól fogadják el az intézmény által közvetített értékeket, személyes szabadságuk tiszteletben tartásával, indirekt módszerekkel kell rávezetni a helyes út választására.

IV. Az óvodai nevelés feladatai

A gyermekeknek szükségük van az élethez mindarra, amire a felnőtteknek: világosságra, levegőre, táplálékra stb.

A gyermekek is testből, lélekből és szellemből álló emberek, ezért testi és szellemi táplálékra egyaránt szükségük van. Érvényes rájuk is az Úr Jézus szava: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik” (Mt 4,4)

Gondozás, egészséges életmódra nevelés

Alapelvünk:

Hisszük, hogy a játék mellett a lehető legtöbb idő, és minden lehetőség kihasználása szükséges az óvodáskorú gyermek mozgásigényének kielégítéséhez. „Ép testben ép lélek.”

Célunk: a gyermek testi, lelki egészségének biztosítása, komfortérzetük kielégítése. Olyan mozgástapasztalatokhoz jussanak óvodánkban a gyermekek, melyek stabil gyökérként alapozzák meg a későbbi mozgás iránti szeretetüket és hozzájárulnak a testi, lelki egészség kialakításához, megőrzéséhez.

Feladatunk:

· A gyermek életkorának megfelelő óvodai életritmus kialakítása.

· A gyermek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése.

· A gyermekek egészségének védelme, edzettségük biztosítása.

· Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgásuk fejlődésének elősegítése.

· A mindennapi komfortérzet biztosításához sokfajta, változatos mozgáslehetőséget nyújtunk, elsősorban mozgásfejlesztő udvari eszközparkunk kihasználásával, eszközeink bővítésével.

· A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus, biztonságos környezet megteremtése.

A gyermekek gondozása:

Óvodánkban a gyermekek egészségügyi szűrése meghatározott időben  biztosított, melyet az óvoda gyermekorvosa és védőnője végez. Az egészséges életmód szokásainak alakítása érdekében együttműködünk a családdal is. Igyekszünk a gyermekekkel szemben megértő viszonyt, tapintatot, elfogadást kialakítani, szeretett modellként előttük állni, a szülői hatást erősíteni, figyelembe véve a gyermekek szükségleteit.

- Táplálkozás:

Óvodánkban tízórai, ebéd, uzsonna áll a gyermekek rendelkezésére meghatározott időben. A közös étkezéseket imádsággal kezdjük és így fejezzük be. Az óvónő mindig ugyanazt az imát mondja elő.

Az étkezés önkiszolgálással és naposi tevékenységgel valósul meg. Természetes, hogy felesleges várakoztatásnak nem tesszük ki a gyermekeket. Mód van arra, hogy a lassabb tempójú gyermek saját tempójában fejezze be étkezését. Mivel a gyermekeknek nemcsak a fejlődését, de a közérzetét is befolyásolja az étkezés, igyekszünk – az egyes gyermekek szokásait, kedvelt ételeit, érzékenységét megismerni.

Az óvónő feladatai az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakításában:

· Ösztönzi a gyermekeket a kultúrált étkezésre (szalvétahasználat, csendes beszélgetés az asztaltársakkal, evőeszközök helyes használata, az asztal és környezete rendje, helyes testtartás).

· Kényszer nélküli tapintattal szoktatja a gyermekeket az ismeretlen ízekhez, megkóstoltatja az ételt.

· Gondoskodik róla, hogy a gyermekek a nap folyamán bármikor ihassanak vizet.

· Havonta egyszer vitaminnapot szervez.

- Öltözködés:

Szeretjük ha óvodásaink szabadon mozoghatnak ruháikban, nem kell feltétlenül félteni, vigyázni rá, mert ez gátolja őt az önfeledt játékban.

A szükséges öltözködéseknél törekszünk a folyamatosságra, biztatjuk az önálló próbálkozásokat, örülünk ha segítenek egymásnak.

Az óvónő feladatai:

· Felhívja a gyermekek figyelmét, hogy ruhájuk rendezetten kerüljön a polcra és rendszeres időközönként ellenőrzi azt.

· Ügyel arra, hogy a gyermekek mindenkor az időjárásnak megfelelően öltözzenek, ennek érdekében a helyes otthoni öltözködési szokások kialakításában is nyújtson segítséget, ha szükséges.

· Figyel az öltözködés sorrendjének betartására.

- Edzés:

A víz- levegő- napfény hatásrendszerének tudatos kihasználása tervező munkánkból is visszatükröződik. Az egészség megőrzéséhez fontos, hogy a gyermek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. A szabad levegőn való rendszeres tartózkodás növeli ellenálló képességüket.

Az óvónő feladatai:

· Lehetőség szerint minél több tevékenységet (kezdeményezések, foglalkozások, játék, mozgás) a szabad levegőn szervez.

· Lehetőséget teremt a szánkózásra, csúszkálásra, pancsolásra, biciklizésre, rollerozásra.

· Figyelembe veszi a gyermek egyéni edzettségét, érzékenységét az önkéntesség elvének tiszteletben tartásával.

· Sétákat heti rendszerességgel tervez.

· Gondoskodik a gyakori szellőztetésről.

- Pihenés, alvás:

A gyermekek alvásigénye különböző. Az alváshoz együtt készülődünk, de folyamatosan kelünk fel egy tág időszakon belül. Bátran behozhatják otthonról hozott kedvenc „alvókájukat”.

A pihenéshez elvárásunk a csend, de nagyobb gyermekeink, vagy a kisebb alvásigényűek lehetőséget kapnak egy bizonyos idő eltelte után csendes elfoglaltsághoz (pl. mesekönyv nézegetés, szövés, stb.)

A pihenést mindig mese, altatódal és imádság előzi meg.

Szeretjük, ha néha csendes, halk, megnyugtató klasszikus zene szól.

Az óvónő feladatai:

· A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtése: szellőztetés, elsötétítés, a felesleges ruhadarabok levétele.

· Intimitás megteremtése, személyesség, testközelség.

· Napi mesemondás vagy altatódal.

· A tanköteles korban lévő gyermekek egy órával a felkelés előtt csendes tevékenységet folytathatnak.

· A nagyobb alvásigényű gyermekek részére további alvás biztosítása.

- Mozgás:

A mozgásos játékok a természetes mozgásokból építkeznek.

Az ugrás, ugrándozás, futás, járás, bújás, a labdával való ügyeskedés, az állatok, mesealakok mozdulatainak utánzása egy sor olyan hagyományos népi és testnevelési játék nélkülözhetetlen eleme, ami a legtermészetesebb mozgásbiztonság-erősítő, önként és örömmel végzett gyakorlás.

A szabad mozgás a gyermekek alapvető igénye, kielégítése programunkban kétféle módon történik.

· Egyrészt a sok szabadban folytatott játék, illetve a játékidőben rendelkezésre álló, szabadon választható mozgásfejlesztő játékok,

· másrészt a szabad mozgást változatosabbá tevő irányított mozgások.

Ez utóbbira heti egy alkalommal kerül sor. Az irányított mozgásos játékok mindig kiemelt lehetőségei a testi nevelésnek. De tudnunk kell: nem az iskolai testnevelési formák nyomán, hanem a játékban tökéletesedik a már megtanult mozgások sokasága.

Testnevelési eszközök, egyéb eszközök, játékszerek a nap bármely időszakában történő kreatív bekapcsolása gazdagítja mozgáskínálatunkat, ébren tartja a gyermekek fantáziáját: Ayres terápiás eszközök, Tinikondi.  

Óvodánk sokat kíván tenni a gyermekek mozgásbiztonságáért azzal, hogy gondoskodik a gyermekek mozgásfejlődéséhez szükséges ingergazdag környezetről, szeretetteljes, bátorító légkörről. Iskolánk hatalmas udvara, kosár-, foci-, és futópályája kiváló lehetőség a versenyeztetésre. A nagycsoportosokkal minden évben részt veszünk az óvodások részére szervezett oviolimpián.

Az egyéni képességek kibontakoztatásának legjobb útja a mozgásélmény sokirányú megtapasztalása. Ezért a legjobb játék a kipróbált, megtalált, utánzott mozgások, mozdulatok más-más formában történő variálása.

Kicsiknek, nagyoknak egyaránt szabad a környezetünk veszélytelen tárgyait mozgásra használni. Az Erzsébet kert közelsége, a GYÍK játszótér is kitűnő alkalmat adnak a gyermekek nagymozgásának fejlesztésére.

Pszichológiai tanulmányainkból tudjuk, hogy milyen nagyon fontosak az egyensúlyozás gyakorlatai az értelmi képességek alakulásában, ezért ezek spontán gyakorlására gyakran sort kerítünk.

A mozgás öröm, a gyermek szervezetének szükséglete, fejlődésének mozgatója, játék és jelzés testi-lelki állapotáról. A modern életkörülmények következtében elvesztett mozgáslehetőségeket óvodánkban megpróbáljuk tudatosan visszaadni.

Óvodásainkkal minden tanévben részt veszünk egy 3 hetes úszótanfolyamon, ahol játékos formában ismerkedhetnek az úszás alapjaival.

Az óvónő feladatai:

· Napi rendszerességgel célirányos mozgásfejlesztő tevékenységet végeztet, lehetőleg minél gyakrabban a szabadban.

· A szabály és versenyjátékokon kívül a népi játékokkal is megismerteti a gyerekeket.

· Játékidőben rendszeresen, minimum hetente egyszer az Ayres terápiás eszközöket biztosítja.

· A mozgás megszerettetése érdekében az úszás hasznosságát, fontosságát hangsúlyozza.

Érzelmi, közösségi nevelés, szocializáció

„Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.”

                                                                                                                                                       (Mt 7,12)

Minden gyermek tapasztalja meg és sajátítsa el az óvodai élet során a keresztyén magatartási, viselkedési szokásokat, épüljön be a szűkebb és tágabb környezetével való kapcsolatába.

A keresztyén szellemű nevelés visszatérő közös tevékenységei, hagyományai megteremtik az együttélés egyedi kommunikációs kapcsolatrendszerét.

Az óvodai nevelés folyamatában az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik a csoport az egyént, az egyén a csoportot gazdagítja. Érdeklődjenek a gyermekek a csoport érdekében végzendő feladatok iránt, örömmel vegyenek részt a közös együttlétekben.

A közösségi nevelés eredményeként a gyermekek kötődnek az óvodához, óvónőjükhöz, a hozzájuk érzelmileg közel álló társakhoz. Az óvodai életben átvállaljuk az anya szerepét. A biztonságot és szeretetet sugárzó, harmonikus egyéniségünk feltétlenül kell, hogy hasson a gyermeki személyiség fejlődésére. A biztonságérzet egyik záloga a testi kapcsolat, az ölelés szorossága.

A gyermek és az óvónő kapcsolata két pólusú. Elfogadjuk, hogy nemcsak mi irányíthatjuk a gyermeket, hanem a gyermek is hat ránk. Kapcsolatunk aktív és kölcsönös.

Célunk:

Az óvodai élet minden területét átfogó keresztyén nevelés segítse elő a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatását érzelmi biztonságot nyújtó környezetben. Csoportjainkban a hét minden napján legyen jellemző az érzelmi stabilitáshoz hozzájáruló alkotó tevékenység.

Az óvónő feladatai:

· A gyermek óvodába lépése előtt kapcsolatot teremt, ismerkedik a családdal és az óvodába kerülő gyermekkel, sajátos nevelési szükségleteivel. Figyelembe veszi a szülő kérését, az anyával együtt megteremti a beszoktatás lehetőségét. - A beszoktatás idő alatt mindkét óvónő jelenléte szükséges.

· Derűs, szeretetteljes légkör megteremtése.

· Erősíti az érzelmi kötődést személyes kapcsolattal, mesével, ölbeli mondókákkal, énekekkel, simogatással.

· Örömteli várakozással készül a csoportban lévő gyermekekkel az új társak befogadására.

· A gyermek felé olyan értékeket közvetít, mint együttérzés, figyelmesség, őszinteség, segítőkészség, önfegyelem, szorgalom, kitartás, szabálytartás.

· Önmaguk és egymás szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére neveli őket, felkelti a gyermekekben az egymás iránti törődést, érdeklődést, segíti a másság elfogadását.

· Melegséget árasztó, egyéni színezetű, otthonos csoportszobákat alakít ki, elvonulásra alkalmas kuckókkal.

· Előtérbe helyezi az ünnepi készülődésben az érzelemfokozó hangulati elemeket. Egyes ünnepek előkészítésébe bevonja a szülőket. Alkalmat teremt a keresztyén hagyományokhoz kapcsolódó liturgikus szokások megismertetésére.

· A gyermekek születésnapját a hagyományoknak megfelelően ünnepli meg. Érezteti a csoporttal, hogy ezen a napon a születésnapot ünneplő gyermek kiemelt figyelmet kap. Külső jelekben is mutatkozzon ez meg: óvodánkban ajándékot, társai rajzaiból albumot készítünk neki, valamint ő választhat mesét, verset, éneket.

- Ünnepeink

Az ünnepek jelentős alkalmak a gyerekek és az óvoda életében. Perspektívát adnak, megerősítik a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozzák a gyerekek közösséghez tartozását. 

Megtépázott értékrendű világunkban fontos feladatunknak tekintjük, hogy a családokkal újra felfedeztessük a magyarság népi és keresztyén ünnepeit, hagyományait, azok belső tartalmát.

Veni Sancte:

„Jöjj Szentlélek” – közös tanévnyitó együttlét a családokkal a templomban vagy a gyülekezeti teremben.

Nemzeti ünnep (okt. 23.), Emlékezés elhunyt hozzátartozókra (nov. 1., 2.):

Zárt ünnepként tartjuk meg, beszélgetésekkel, esetenként egy sétával a hősi temetőbe.

Reformáció (okt. 31.):

Átsétálunk iskolánkba, és részt veszünk az ünnepi megemlékezésen.

Miklós püspök – Mikulás (dec. 6.):

Szent Miklós legendáján keresztül indítjuk el izgalmas készülődésünket. Dalokkal, versekkel, rajzokkal várjuk a Mikulást, aki 6-án délelőtt érkezik meg óvodánkba.

Ádventi barkácsdélelőtt (dec.):

Az óvodai csoportokban szeretettel várjuk a szülőket, gyerekeket, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy jó hangulat, sütemény és tea mellett, apró karácsonyi ajándékokat, díszeket készítsenek. Ez egy nagyon jó lehetőség meghitt beszélgetésekre is.

Karácsony (dec.):

Hosszú ádventi készülődés a hónap egyetlen feladata. Ilyenkor Jézus születésének történetét felelevenítjük, betlehemet, ajándékot készítünk, sütünk, díszítünk, rendezkedünk, sokat énekelünk. A nagyobbakkal verselünk, dramatizálunk. Békés környezetben, családias hangulatban, rövid, meghitt ünnepet tartunk. Rövid verses-dalos összeállításunk „ajándék”. Ezután beszélgetünk kicsikkel-nagyokkal egy csésze finom illatú tea mellett.

Vízkereszt (január 6.):

Vízkereszt vagy háromkirályok napjával zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik farsang időszaka. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről.

Erre a napra az oviban imádsággal emlékezünk meg, a gyerekek meghallgatják az ide kapcsolódó bibliai történetet is. Koronát festünk, díszítünk, királyokat hajtogatunk és énekelünk.

Farsang (febr.):

A karácsonyi csend után átlépünk farsang időszakába, melyre a sok-sok zene, tánc, harsány éneklés, bolondozás jellemző. Egy előre egyeztetett napon kis vidám táncos, mókás műsort tartunk a szülőknek, nagyszülőknek, családtagoknak, a gyermekek jelmezbe öltöznek, majd kezdődhet a tánc, ahol együtt ropja kicsi, nagy.

Nemzeti ünnep (márc. 15.):

A gyerekek számára is átélhető folklorisztikus hagyományokkal igyekszünk megélni, zárt körben dobbal, várral, huszárnótákkal, csákóban, pártában…

Nagyböjt, Húsvét (márc., ápr.):

Napjainkat áthatja a megújulás, újjászületés feletti öröm és megnyugvás. Húsvét a legősibb ünnepünk, Jézus feltámadásának ünnepe. Locsolkodás, piros tojás ajándékozás, nyuszi keresés, mindezt zárt körben ünnepeljük meg a gyerekekkel.

Anyák napja (május eleje):

Erre a szép napra közösen, titkosan készülünk. Egy előre egyeztetett időpontban meghívjuk az édesanyákat, nagymamákat és egy kis műsorral kedveskedünk nekik, átadjuk az ajándékokat, utána pedig vendégül látjuk őket a gyerekek által készített süteménnyel.

Pünkösd (május):

A Szentlélek eljövetelének ünnepe. Színe a vörös szín, amely a tűz és a vér színét jelképezi. Zárt körben a gyerekekkel pünkösdi dalokat, játékokat ismertetünk meg.

Gyermeknap (május vége):

A gyerekeknek fagylaltozással, kirándulással, kis ajándékokkal kedveskedünk ezen a napon.

Évzáró együttlét a családokkal (június):

Kerti parti keretében zárjuk le a tanévet, melyet az óvoda udvarán tartunk meg. Egy átfogó műsorral kedveskedünk a szülőknek, válogatva az egész év során megtanult dalokból, versekből, mesékből, sok-sok vidámsággal. Itt búcsúzunk el azoktól a kisgyermekektől, akik szeptembertől már iskolába járnak. Ezután játék, játék, játék, némi enni, és innivalóval.

Születésnapok:

A gyermek egyéni ünnepe. Az ünnepelt tortát, süteményt hozhat az óvodába, gyertyát gyújtunk, köszöntőt énekelünk neki, és mindig készül apró meglepetés is. Ezen a napon a mesét is az ünnepelt választhatja.

Óvodánkban esetenként, egyedi mérlegelés után megtekintünk egy-egy bábszínházi vagy egyéb művészeti előadást.

Az ünnepeket igyekszünk a gyerekekhez közelálló, gazdag, színes változatos formában, lehetőleg a szülőkkel közösen megszervezni és lebonyolítani. Az ünnepeken való együttlétek olyan közösségi élményt ajándékoznak, melyben gyermek, felnőtt őszintén kifejezheti érzelmeit, az előkészületekben és az ünnep során pedig gyakorolhatja a közösséggel való együttműködést.

Olyan alkalmak ezek, ahol a gyerekek szocializálódása folyamatos és nagyon sok örömet jelentve valósul meg. Ilyenkor lesi el a vendégvárás másikat elfogadó, befogadó magatartását, hogy a másik személy fontos, s milyen jó, hogy örömet, bánatot meg lehet osztani. Ebben a nyitottságban alakul a gyermeki bizalom, mely az örömteli együttlét alapja.

Az ünnepekkel kapcsolatos óvónői feladatok:

· Az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapi életéből, de előzményei és emlékei illeszkedjenek a gyermekek természetes életmenetébe.

· Tevékeny várakozás előzze meg azokat!

· A gyerekek is vegyenek részt az előkészületekben (teremdíszítés, ajándékkészítés, ünnepi ruha).

· Az ünnep ne csak ajándékvárás legyen, hanem előzze meg az ajándékkészítés öröme.

· Az ünnep hangulatát emelheti a felnőtt közösség „ajándéka”, közös éneklés, bábozás…

· Az óvónők az ünnep előtt közösen tervezzék, szervezzék meg a feladatokat!

Értelmi nevelés

„Tégy értelmessé, hogy megfogadjam törvényedet és megtartsam teljes szívvel.”

                                                                                                                        (Zsolt 119,39)

Célunk:

A gyermek kíváncsiságára, utánzási kedvére építve fejlesszük az értelmi képességeket – az érzékelést, észlelést, emlékezést, figyelmet, képzeletet, gondolkodást és kreativitást.

A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek közben szerzett tapasztalatok feldolgozása során fejlődjön az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazása, ismeretek emlékezetben tartása.

Az óvodáskor végére minden gyermekünk legyen alkalmas az iskolai életre.

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – helyes mintaadással – az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

A gyermek beszédkészégének gondozása, fejlesztése, oldott, derűs légkörben, történik, amelyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége, szókincse fejlődik, gazdagodik a keresztyén kifejezésekkel is. A gyermek óvodába lépéskor különböző szintű anyanyelvismerettel rendelkezik.

Az anyanyelv használata átszövi az óvoda mindennapi életét, a gyermek minden megnyilatkozását, a felnőttek – gyermekek kapcsolatát. A gyermekre figyelő, jó beszédpéldát adó, jól artikuláló, választékosan beszélő környezet a gyermek nyelvi fejlődését pozitívan befolyásolja. Az anyanyelv jelrendszerét a gyermek a játékos tevékenységek, a társas érintkezések során, utánzás alapján sajátítja el.

Az óvónő feladatai:

· Beszéde mintaértékű, ügyel beszédstílusára, hanglejtésére, dinamikájára, a hangsúly megfelelő alkalmazására.

· Közös élményeket, tapasztalási lehetőségeket teremt, amelyek inspirálják a gyermeket az érzelmi és szóbeli megnyilvánulásokra.

· Lehetővé teszi képeskönyvek, gyermekbibliák nézegetését, az azokról való beszélgetést, igényes válogatással elősegíti, hogy a csoportjában lévő könyvek ezt a szerepet töltsék be.

· Segíti a szókincs gyarapítását.

· Értő figyelemmel kíséri a gyermekek beszédét, ösztönzi őket gondolataik szóbeli kifejezésére.

· Metakommunikácós eszközöket használ.

· Differenciáltan foglalkozik a nyelvileg hátrányos helyzetű gyermekekkel.

· Nyelvi hibák spontán „javítása”.

· Figyelemmel kíséri a gyermekek beszédét, hogy szükség esetén szakember segítségét kérje.

V. Az óvodai élet tevékenységi formái

Játék

                                                                                                                       „A játék. Az különös.

                                                                                                                         Gömbölyű és gyönyörű,

                                                                                                                         Csodaszép és csodajó,

                                                                                                                         Nyitható és csukható,